Galaktika 419.

A Galaktika magazin februári száma egy rejtélyes Jack Vance-kisregény első részével indul, melyben párhuzamos világok végtelen sora áll az emberiség rendelkezésére. A Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjas SFWA Nagymester baljós hangulatú írását a Zsoldos Péter- és Galaktika-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) börleszkbe hajló novellája követi a karácsony elkommercializálódásáról, az irodalomtörténet legrendhagyóbb szereplőgárdájával. A nemrégiben elhunyt Campbell- és Locus-díjas írólegendától, Barry N. Malzbergtől egy rövid, de annál ütősebb levelezőrovattal, mely az emberi kommunikácdió kiüresedését lamentálja. Kovách Kristóf ismét egy horrorisztikus urban fantasyvel borzolja olvasói idegeit. Az Eurocon-díjas E. C. Tubb rendhagyó módon tárja fel az idegen világok meghódításának drámai nehézségeit. A lapban először jelentkező Mráz Anna a testüket katonai célokra bérbeadó emberek történetéről ír. Végül egy elfeledett klasszikus zárja a februári számot, a „drakulás” Bram Stoker (A fehér féreg fészke) egy tavaly fölfedezett, korábban csupán egyszer, egy ír napilapban megjelent, nyomasztó rémtörténete.

A központi tudományos rovat a Bibliából ismert egyiptomi tíz csapás valóságalapját vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a közelmúltban elhunyt zseniális filmrendezőről, David Lynchről, egy művészről, aki beteges kamu játékhirdetéseket állít elő, egy görög rockegyüttes albumáról és a James Webb Űrteleszkóp meglepő felfedezéseiről. A képregény Vlagyimir Szavcsenko novellájának klasszikus adaptációja Gugi Sándor rajzaival: Hová lett Iljin?